Egy minden ország egyéni érdekeit figyelembe vevő közös érdekrendszeren nyugvó Európára van szükség. De egy Európai Egyesült Államoknak nincs létjogosultsága. Ha az utóbbi terv (olvasd: kényszerképzet) pártolói mégis minden aron folytatják az antidemokratikus törekvéseket, akkor szét fog hullani a mostani EU.

ELŐZMÉNYEK

Az emberiség hajnalán

Az őskorban az emberiség energiája nagy részét az élelem megszerzése kötötte le, a konfliktusok nagyrészt területi vitákra korlátozódhattak. Amikor a mezőgazdaság kialakulásával már maradt energiája az esetlegesen mesterségesen generált konfliktusok kezelésére is, akkor kiszélesedtek ezek az ellentétek. Mindeddig le voltak foglalva az élelem szerzésével, az agresszivitás másodlagos volt – a konfliktusok ezért nagyrészt a területek birtoklásáért folytak.

Az ókor

Az ókorban már kialakultak a nagyobb közösségek és polarizálódott a lakosság. Kialakultak a szervezett nagyobb törzsi szövetségek, később kialakultak a királyságok, birodalmak. Ekkor már megjelentek a gazdagok és az elszegényedett rétegek, sőt, kialakult a szervezett rabszolgaság is.

A középkor

A középkorban folytatódott a társadalmak vagyon szerinti széttagozódása. Az ókorban és a középkorban még lehetett vagyont – földeket, kastélyokat – kapni az uralkodóktól, főleg az ország érdekében végzett tevékenységért, leginkább harcokban való sikeres részvételekért. Már ekkor kialakultak a nagy pénzhatalommal rendelkező családok, pl. a Fuggerek, akik pl. V. Károly Német-római császár hatalomra jutását is pénzelték, majd később zsarolták, hogy döntéseikkel a Fuggerek érdekeit szolgálja.

Az újkor

A tudományos felfedezések alapjain létrejött az ipari forradalom. Az ipari forradalom megalapozta a kapitalizmus létrejöttét. Az ipari üzemekbe vándorolt (kényszerült) dolgozók kapcsolata a természetes életmódtól elszakadt. Korábban a falusi életmód még őrizte a természettel való egészséges kapcsolatot. A falusi és kisvárosi termelés idején a természetből annyit vettek el ami a megélhetésüket tartalékkal biztosította. Az újkorban indult meg a kapitalizmus kialakulása. A kapitalizmus kizárólagos célja a minél nagyobb anyagi haszon elérése. Ebben a modellben az emberiség már elszakad a természettől, a termelés nem csak az alapvető tágabb szükségleteit elégíti ki. A túltermeléssel luxus igényeket és felesleges igényeket is generáltak. Az ember az egyedüli élőlény, amely a természetből a tényleges szükségleteinél sokkal többet vesz el. Némi egészséges extra előnyöket biztosító forrást a természetből el lehetne venni, de ma már ezt a mértéket jóval meghaladja az emberiség természetkárosítása. Az emberiség több Föld bolygónyi energiát és nyersanyagot használ el éves szinten. A kialakult gazdag nagytőkés rétegből létrejött a nemzetközi nagytőke, amely a médiákon keresztül a Világ népességének a véleményét is a kezükben tartják. Ennek klasszikus példája a Rotschildok tevékenysége.

Napjainkban

A mai falusi népesség nagy része sem a természetes mezőgazdasági és kisiparos tevékenységből él – a többségük eljár a városba dolgozni. A faluba látogató embert fűnyíró és elektromos fűrész hangja fogadja a kakaskukorékolás, röfögés és kutyaugatás helyett. A mezőgazdasági termelés nem az egészséges kis és közepes birtokokon folyik, hanem egyre nagyobb gazdaságokban. Ezek az óriás farmok az idő előrehaladtával leginkább multinacionális cégek tulajdonába kerülnek. Ezek a multinacionális cégek pedig nagyrészt a nemzetközi nagytőke tulajdonában vannak, tehát az ipari termelés mellett a mezőgazdaságot is a nemzetközi nagytőke uralja.

AZ  EURÓPAI  UNIÓ  ÉS  AZ  EURÓPAI  EGYESÜLT  ÁLLAMOK  VIZIÓJA

Az újkor hajnalára létrejött európai országok fölötti hatalmat szerette volna megszerezni az addigra kialakult pénzügyi háttérhatalom. Az önállóságukat még részben őrző országok akadályt jelentettek a pénzügyi háttérhatalom számára. Megpróbálták tehát meggyengíteni a még részben önálló országokat. Ellentéteket generáltak az országok között, amelyek háborúkba torkolltak. A végén mindkét háborús felet pénzelték, hogy a konfliktus minél tovább tartson, minél több tartozása legyen az országoknak a háttérhatalom felé. A háború után óriási összegekkel tartoztak a civakodó felek és még az újjáépítésből is a pénzügyi háttérhatalom húzott hasznot. Sőt még az érintett országok gazdasági potenciáljainak fontosabb részeit is legtöbbször megszerezték.

Ezt a receptet használják a jelenlegi ukrán–orosz konfliktusban is. Ezt a két testvérnép között mesterségesen gerjesztett ellentétet is azért hozták létre, hogy megszerezzék Ukrajna, később Oroszország természeti kincseit, valamint a felettük érvényesítendő hatalmat.

Az igazi agresszor az ukrán–orosz konfliktusban tehát a Nemzetközi Pénzügyi Háttérhatalom, mert mesterségesen generált ellentéteket. Ugyanis mindkét nemzet kis része érzett csak ellentétet a másik iránt. A nyelvüket egymás tájszólásainak lehet tekinteni, ha az egyikük oroszul szólt a másikhoz vagy ukránul, senkit nem zavart – értették és elfogadták egymást.

Az Európai Unió létrehozása a Háttérhatalom terveiben csak egy állomás. Ők egy Európai Egyesült Államokat szeretnének létrehozni – hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokhoz. Ehhez kellett a történelmi európai birodalmakat szétverni, szétdarabolni. Ugyanis a kisebb országok felett könnyebb megszerezni az irányítást. Az Európai Unió utáni következő tervezett lépése a Háttérhatalomnak az Európai Egyesült Államok lenne. Ezért kell eladósítani az EU-t, az USA is a közös adósság révén jöhetett létre. A közös teher volt az összetartó erő. De ez nem elégséges feltétel. Európa más mint Amerika. Európa soknemzetiségű, különböző nyelveket beszélő nemzetállamokból (!) áll, amelyeknek a történelmi múltjai és hagyományai eltérőek. Amerika bevándorlókból áll, az ország egy nyelvet, az angolt beszéli.

AZ  EURÓPAI  UNIÓ  PROBLÉMÁS  ÜGYEI

Az EU sem működik sokkal jobban, mint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). A KGST-ben is minden ország eladta a versenyképes termékeit annak az országnak, amely a legtöbbet fizetett érte – az EU-ban is ugyanez a helyzet. Néhány éve Portugáliában rossz volt a búzatermés, Magyarországon pedig sok búza termett. Felajánlottuk Portugáliának, hogy szállítunk nekik búzát – azt mondták, köszönik, de nem kérik. Vettek Brazíliától. Az ugye itt van a közelben (!), vagy az a meghatározó, hogy portugál gyarmat volt? Valami azt súgja, hogy ez az utóbbi az ok. Nesze neked Európai Unió!!!

Az EU-tól támogatás néven kapott pénzösszegek nagy része adott feladatokra költhető csak. Ez még nem is lenne baj, de ezek a feladatok olyanok, amelyek az EU vezető országainak a cégeivel kapcsolatosak – ők végzik a munkát, ezáltal a haszon is oda kerül. Tehát a kapott pénz visszavándorol az EU pénzes országaihoz. Jól ki van ez találva, ez egy burkolt gazdasági gyarmatosítás. Adok neked pénzt, de tőlem kell vásárolni a beruházás anyagait és lehetőleg velem kapcsolatos cégekkel kell a munkát végeztetni. Közben az EU-ba fizetünk is be tagsági díjat. Brávó!

EGY  MINDEN  TAG  ÉRDEKEIT  KÉPVISELŐ  EURÓPAI  UNIÓRA  LENNE  SZÜKSÉG

Az EU vezetése megpróbálja minden téren a hatalma túlterjesztését, minél több szabályozást szeretne magához vonni – azt is, ami eleve a tagországok hatásköre. Az EU lopakodó törekvése a minél szélesebb hatalomgyakorlásra folyamatosan erősödik. Az uborka görbületének az előírásától a pontosan nem meghatározható jogállamisági kritériumokig mindenben szeretnék a hatalmat magukhoz ragadni. Nem riadnak meg bármilyen befolyásolástól sem. A hírforrásokat felhasználják az emberek befolyásolására, hogy választáskor az „X”-et a számukra megfelelő helyre húzzák be. A legújabb eszközök a befolyásolási palettán a közösségi médiák. Vannak – főleg a fiatalabb generációk – akik csak ezekről tájékozódnak. A Facebook-függők egy torz világképet építenek így fel, amit szavazáskor érvényre is juttatnak. Nesze neked valóság!

Egy olyan – minden tag közös érdekeit képviselő – EU-ra szükség lenne, ahol mindenkinek egyenlő jogai és egyenlő kötelességei lennének, melyeket egyértelműen megfogalmaznának. Csak egy ilyen szerveződésnek van értelme. De egy Európai Egyesült Államoknak nincs létjogosultsága, ahogy a minden hatalmat megszerezni akaró EU-s felső vezetés által irányított túlzottan központosított Európát sem szeretne a többség.

Ha erőltetik a központosított Európa koncepcióját, ahol már azt szeretnék elérni, hogy elég legyen a döntésekhez a többségi szavazat, ne kelljen mindenkinek egyirányba szavazni – az a demokratikus lét vége. Ezt nem szeretnénk.

Ha folytatják az antidemokratikus törekvéseket, akkor szét fog hullani a mostani EU. Időben kellene rendbe tenni dolgainkat. Egy minden ország egyéni érdekei figyelembe vevő közös érdekrendszeren nyugvó Európára van szükség. Fel lehetne állítani egy közös EU hadsereget is, amely a nemzeti hadseregek mellett védhetné Európát.

Újuljon meg kontinensünk és élvezzük a sokszínű nemzeti kultúráinkból (nincs itt helye az életidegen, hívatlan és beilleszkedni nem akaró idegen tömegeknek) összeálló szép nagy közösséget!